„Akinek volt ötlete, elképzelése, azt hagytam kibontakozni, nem akadályoztam soha senkit, mert emlékeztem arra, hogy engem se gátolt egyik vezetőm sem, azt mondták, mutasd meg. Ezt az elvet továbbvittem, mindenki szabadon bizonyíthatott.”
Danada János 1939. október 12-én Csanádalberti községben született. Gyermekkorát Pitvaroson töltötte, általános iskolába is itt járt. Középfokú tanulmányait a makói József Attila Gimnáziumban fejezte be. Felsőfokú diplomát Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett matematika‒fizika szakon 1963-ban.
Ezt követően Kazincbarcikára költözött, és az Újvárosi Általános Iskolában kezdte pályafutását. Az idők során volt tanár, úttörőcsapat-vezető, igazgatóhelyettes, igazgató, s emellett a Kazincbarcikai Városi Sportegyesület röplabdaszakosztályának elnöke, önkormányzati képviselő.
1969. április 1-jével igazgatója lett a Kun Béla (ma: Árpád Fejedelem) Téri Általános Iskolának. Ezt a pozíciót több mint három évtizeden keresztül töltötte be. Szakmai munkájának magas színvonalát, pedagógiai tevékenységének eredményeit ismerte el Kazincbarcika a címzetes igazgatói cím adományozásával.
2009-től 2014-ig Tardona község polgármestere volt.
„Bevallom, utána kellett néznem a térképen, hogy pontosan merre található a szülőfaluja. Itt teltek a gyermekévek?
Csanádalberti egy dél-alföldi kis falu Mezőhegyes közelében. Itt születtem, ám életemnek azt a részét, ami a gyerekkoromhoz kötődik jobban, Pitvaros községben töltöttem, mert szüleim hatéves koromban oda költöztek. Itt végeztem az általános iskolai tanulmányaimat.
1954-ben, tekintettel arra, hogy Pitvaros községet magyarok, szerbek, románok, szlovákok lakták, az ének szakos tanárunk alakított egy népi együttest. Akkor nagy divat volt ez a mozgalom, és abban a gyerekeknek kötelezően táncolni kellett. Örömmel szerepeltem, mert sikereket arattunk. Az országos szereplésbe is belekóstoltunk, így kerültünk egyszer Kazincbarcikára, ahol az Újvárosi Általános Iskola tornatermében felállított színpadon léptünk fel. Az akkori városképből csupán néhány épületre emlékezem.
Az általános iskola befejezése után kerültem a makói József Attila Gimnáziumba. Nagyon jó nevű iskola hírében állt, büszke vagyok, hogy oda járhattam, már akkor ápolták József Attila emlékét, aki az iskola tanulója volt. Az irodalommal, a matematikával szívesen ismerkedtem, mint afféle falusi gyerek, azzal a céllal, hogy sikerüljön tovább tanulnom. A diákévek alatt sportoltam. Az iskolai és a városi sportéletem szépen alakult, a makói futballcsapatban is szerepeltem. A sport szeretetét középiskolás éveim alatt zártam igazán a szívembe, de mindig úgy gondoltam, a sport nem kizáró ok, hogy az ember ne tanuljon tovább, ezért belevágtam, Szegeden matematika‒fizika szakos tanári diplomát szereztem.
A feleségemmel, aki a szegedi József Attila Tudományegyetemre járt, a diákéveim alatt ismerkedtem meg. Elsőéves volt, amikor tulajdonképpen örökre összekötöttük az életünket, és ma is együtt vagyunk. …”
Forrás:
Lovas Tiborné: Tükörcserepek 2. kötet (400–409. oldal) 2016